Hongkongban és a nyugati világban az egyik legnépszerűbb irányzat a Wing Tsun. A Wing Tsun sok éven át szigorúan titokban tartott művészet volt, ahol maguk a mesterek hagyták utódaikra, hogy a tanításban csupán néhány embert szabad részesíteni. Az elzárkózáson csak 1952-ben nyílt jelentős rés, amikor Yip Man nagymester Hongkongban nyilvánosan tanítani kezdte a Wing Tsun művészetét. A tanítványok között volt Bruce Lee is. E küzdési rendszert nem állati harcmodor utánzására épült, egyéb más természeti jelenség sem ihlette. Azt tartják, hogy az állat saját alkati sajátosságának megfelelő módon küzd, és az embernek felesleges azt utánozni, hiszen nincs olyan karma, mint a tigrisnek, vagy nem tud medve módjára csapást mérni ellenfelére. Az ember, ember módjára küzdjön, és saját lehetőségeit figyelembe véve dolgozza ki technikáit. Ez a racionális szemlélet hajtja át az egész irányzatot. Technikai elemei a közelharcra épültek, többfajta meggondolásból. Gyakran kicsi hely áll a küzdők rendelkezésére, ahol nem lehet külharcos módon mozogni. A legnagyobb küzdelmek többnyire közelharcban történnek. Az agresszív támadóval szemben könnyű a kis távolság felvétele, mivel csak közel kell engedni. A hátráló ellenfél esetében pedig könnyebb előremenni.

A Wing Tsun haladottabb fokán egyre kisebb erőt alkalmaznak, az akciók gyorsasága viszont fokozódik, ehhez pedig a közelharc távolsága megfelelőbb. A legtöbb kung-fu irányzattal szemben, a Wing Tsun nem került a nagyközönség elé, így látványos, és értéktelen elemekkel feleslegesen nem duzzasztották fel. Az egyetlen, de kérlelhetetlen követelmény csupán a hatékonyság volt, amit a valódi küzdelemben kellett bizonyítani. A közelharc és a hatásosság mellett a Wing Tsun másik jellemzője a mozdulatok gazdaságossága. Csak akkor kell a küzdelemben mozdulni, ha szükséges. A mozdulatnak, a legrövidebb úton kell célját elérni, ezért többnyire egyenes ütéseket alkalmaznak – mivel két pont között a legrövidebb út az egyenes -, és a támadások hárítása is olyan kis mozdulat, amivel egy ütés, vagy rúgás éppen eltéríthető a célpontjától. Ezekhez a gyakorlatokhoz nagy belső fegyelem szükséges, és a tudat iskolázása, a haladás elengedhetetlen feltétele. A kezeket védelmi helyzetben, állandóan a középvonalnál kell tartani, fedezve, őrizve azt.

Mivel a közelharc villámgyors akciókat igényel, ahol megállni, vagy fontolgatni egyáltalán nem lehet, mindkét kezet egyformán tudni kell használni. Az egyforma kézhasználat feltétele viszont, a szimmetrikus lábtartás. Az irányzat szerkezeti felépítésében rejlő gyorsaság legszembeötlőbb jele az egyidejűség elve, ami azt jelenti, hogy a támadás hárításával egy időben kell az ellentámadást végrehajtani.  A rúgások alacsonyak, ám mégsem mondhatjuk könnyűeknek. Csak a tökéletes egyensúlyi helyzetből szabad rúgni ennél az irányzatnál. Különleges gyakorlási segédeszköz a fabábú, ami egy emberalakot utánzó faszerkezet. Ezzel egy 116 mozdulatból álló gyakorlatsorozatot végeznek, ami a Wing Tsun majdnem teljes harci repertoárját tartalmazza. Hagyományosan két fegyver tartozik az irányzathoz. Egy 260 cm-es hosszú bot, és két rövid, de széles pengéjű kézvédővel ellátott kantoni pillangókés.

A Wing Tsun kung fu egy ősi kínai harcművészet, melyet egy apácanő hozott létre (Ng Mui) több száz évvel ezelőtt. A kung fu-nak 365 ága létezik, de a Wing Tsun az egyetlen, melyet nő hozott létre. Az apácanő, Ng Mui az évek múlásával jött rá arra, hogy az általa addig gyakorolt stílust csak fiatal korában tudta hatékonyan használni, s ahogy öregszik, úgy csökken az esélye annak, hogy egy nála fiatalabb, erősebb, főleg férfi ellen is meg tudja védeni magát. Ezért egy olyan küzdelmi módszert alkalmazott, ahol a nyers erőnek kis szerep jutott. Elvetette a széles, és mély állásmódot, ami a déli irányzatokat jellemezte, feladva így a merev stabilitást, és helyette az állandó erő kikerülésére törekedett, amit egy magasabb és zártabb állásmóddal valósított meg.
A Wing Tsun kung fu hatékonysága abban rejlik, hogy az apáca az új rendszer kidolgozásakor figyelembe vette a matematika és a fizika törvényeit, az emberi anatómiát és a puszta fizikai erő helyett az értelemre, a gondolkodásra, gyorsaságra, könnyedségre helyezte a hangsúlyt. A WingTsun harci rendszer az emberi adottságokra épül. Apáról fiúra, nagybácsiról unokaöcsre adták tovább a tudást a mesterek. Mindig csak néhány tanítvánnyal foglalkozva.
Chi-sau, a Wing Tsun legendás gyakorlat sorozata, mely "tapadós kezeket" jelent. Tudományosan bebizonyított tény, hogy bőrünk érzékelése sokkal gyorsabb, mintha előbb a szemünkkel érzékelnénk, és csak azután jutna el az inger az agyunkba. A Wing Tsun a közelharcra épül, s a kis távolság miatt nincs mindig idő a szemmel való érzékelésre. Különösen nagy szerepet kap ez a képesség a sötétben, szűk helyen való harcnál, illetve ha szemünk véletlenül megsérül a harc során.
A Wing Tsun-t a hetvenes évekig titokban tartották, majd Yip Man Nagymester kezdte el tanítani nyilvánosan. Bruce Lee is nála tanult, s ért el mesteri rangot. Az öreg mester Leung Ting-et, legutolsó tanítványát nevezte ki örököséül, aki a mai napig a Wing Tsun kung fu Nagymestere.Több, mint hatvan országban honosította meg a Wing Tsun-t és több, mint egy évtizede rendszeresen hazánkba látogat, s oktatja a magyar diákokat.

Magyarországon ez a legnagyobb kung fu iskola és az országok lélekszámához viszonyítva a világon is. A Wing Tsun kung fu magas szintű önvédelmi értéke miatt az FBI és a Bundeswehr kiképzési anyagában is szerepel, hazánkban pedig több rendőr-, illetve katonai iskolában is oktatják. A Koszovóba kivezényelt magyar erők dandárparancsnoka több éve tanulja a Wing Tsun kung fu-t.

A Wing Tsun oktatási rendszer világszerte egységes, így minden beiratkozott tanítványnak lehetősége van mindent elsajátítani, ami képességeitől, akaratától, szándékától telik. A Wing Tsun elsajátítása kizárólag a tanítvány kitartásán és elhatározásán múlik. A rendszer kortól és nemtől függetlenül, bárki számára elsajátítható.
A Wing Tsun más harcművészetek gyakorlói által is elismert, nem ritkán csodált harci rendszer, mely gyors és hatékony. Dinamikus mozgással a lehető legrövidebb idő alatt teszi a támadót ártalmatlanná. Azt valljuk: két pont közt a legrövidebb táv az egyenes. A két kéz (és az egész test) egyidejű használata következtében pillanatok alatt nagyon sok mindent tesz a Wing Tsun harcos harci helyzetben, véd és támad egyidejűleg. A Wing Tsun közelharci rendszer, nincsenek cselező, hadonászó mozdulatok, nagy (ezáltal hosszú) ívek. Az ellenfél erejét nem blokkolja, hanem elvezeti és visszafordítja, felhasználja a támadó ellen. A Wing Tsun harci rendszer technikáira jellemző, hogy az erőforrások megfelelő kihasználásával, egyesítésével egy adott folyamat hatékonysága megtöbbszörözhető.

A Wing Tsun kung fu iskolák szellemi, erkölcsi és fizikai hátteret egyaránt nyújtanak a kínai filozófia és magyar értékek egyidejű oktatása mellett. Az egészségre és az Élet problémáinak megoldási és alkalmazkodási képességre gyakorolt pozitív hatása mellett a Wing Tsun egy rendkívül hasznos képességet rejt: az önvédelem képességét!

A Wing Tsun Kuen elnevezés "Gyönyörű Tavasz Öklé"-t jelent.

A kung fu jelentése magyarul: az összpontosítás művészete, más értelmezésben: nehéz munka.